Alapszabály

MAGYAR LEONBERGI TENYÉSZTŐK ÉS KEDVELŐK EGYESÜLETE

(MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT)

I. Általános rész

  1. § Az egyesület neve, székhelye, jogállása:

(1). Az egyesület neve: Magyar Leonbergi Tenyésztők és Kedvelők Egyesülete

(2). Az egyesület rövidített elnevezése: Magyar Leonbergi Egyesület (MLE)

(3). Az egyesület székhelye: 7200. Dombóvár, Bartók B. u. 26.

(4). Az egyesület jogállása: Az Egyesület jogi személy, non-profit szervezetként működő civil szervezet, a 2013. évi V. törvény és a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint működik.

  1. § Az egyesület célja: az FCI által mindenkor elfogadott fajtastandard alapján (jelenleg érvényes FCI-Standard N°145 / 20.09.2002.), a leonbergi (leonberger) német kutyafajta tenyésztése, tenyésztésének segítése, népszerűsítése, genetikai állományának védelme. Irányadóként a DCLH (Deutscher Club für Leonberger Hunde) és az FCI egyéb, a tenyésztést érintő szabályzatait figyelembe véve.
    Az egyesület célja, hogy a megalakulását követően a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESz) tagszervezetévé váljon. Ennek keretében az egyesület megalakulása után felvételi kérelmet nyújt be a MEOESz-hez.
  2. § Az Egyesület tevékenysége:  A 2. §-ban foglalt célok megvalósítása érdekében az Egyesület feladatköre:

(1). Az Egyesület tagjaihoz tartozó Leonbergi kutyák nyilvántartása, fedeztetéseik, szaporulataik nyilvántartása, utódkövetés

(2). A leonbergi (leonberger)  fajta tenyésztési programjának kidolgozása.

(3). Az állomány feltérképezése, bírálata, minősítése.

(4). Célpárosítások megszervezése.

(5).Tenyésztési, etetési, sport és értékesítési információszolgáltatás, szaktanácsadás.

(6). Kiállítások, tenyész vizsgák, bemutatók szervezése.

(7). Szakmai képzés és továbbképzés.

(8). A nemzetközi rendezvények figyelemmel kísérése, ezekre tagjai figyelmének felhívása és részvételételük elősegítése.

(9). Érdekképviselet.

(10). Fajtavédelem, fajtapropaganda

(11). Együttműködés más hazai kutyatenyésztő szervezetekkel.

(12). Nemzetközi kapcsolatok kiépítése, különös tekintettel a fajtagazda szervezet – DCLH-, illetve a fajta nemzetközi érdekképviseletével: International Leonberger Union.

(13). A hazai populáció javítása érdekében minőségi tenyészállatok beszerzésében segítés, szakmai tanácsadás.

(14). A fajta értékmérő tulajdonságainak megbízható előrejelzése érdekében sajátteljesítmény- és ivadékvizsgálati rendszer kidolgozása és alkalmazása.

(15). Kynológiai tudományos tevékenység, kutatás.

(16). Kynológiai jellegű nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

(17). Természetvédelem, állatvédelem.

(18). Kynológiai tárgyú folyóiratok, könyvek, kiadványok megjelentetése.

(19). Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület elsődlegesen nem gazdasági-vállalkozási tevékenységet végez, a céljai közt megjelölt tenyésztés elsődlegesen nem gazdasági vállalkozási célt szolgál.

  1. Az egyesület tagsága
  2. § Az egyesület tagjai: az egyesület tagja lehet minden magyar, külföldi magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesület, amennyiben a közügyektől nincs eltiltva, és elfogadja az Egyesület alapszabályát, annak szellemében tevékenykedik, és fizeti a tagsági díjat. A tagsági díj mértéke 12,000.- Ft/év, mely tartalmazza a MEOESz felé fizetendő tagdíjat is. Az éves tagdíj mértékének megállapítása a közgyűlés hatásköre, összegére az elnökség tesz javaslatot a rendes évi közgyűlés alkalmával. A tagdíj megfizetésének legkésőbbi időpontja minden év március 31.
    Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

A tagsági viszony alapján lehetnek:

(1). Alapító tagok: az Egyesület  alapító okmányát aláíró személyek, ill. szervezetek. Az alapító tagok egyben rendes tagok is.

(2). Rendes tagok: a tagság feltétele, hogy a tag birtokában legalább egy, az FCI által elfogadott törzskönyvezett leonbergi (leonberger) szuka vagy kan, illetve hobbi leonbergi (leonberger) szuka vagy kan kutya volt, van vagy lesz. Jogi személyek tagsági jogaikat megbízottjuk útján gyakorolják. A rendes tagsági viszony keletkezésének érvényességi feltétele a MLE belépési nyilatkozatának kitöltése és írásbeli elfogadása, valamint az éves tagdíj befizetése.

(3). Pártoló tagok: Olyan természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik az Egyesület célkitűzéseit magukénak érzik, Alapszabályát elfogadják, az Egyesület működését támogatják.

(4). Tiszteletbeli tagok: Olyan köztiszteletben álló, az egyesület érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyek, akiket a közgyűlés tiszteletbeli tagokká megválaszt.

  1. § Tagsági viszony keletkezése:

(1). Alapító tagok esetében az Egyesület alakuló jegyzőkönyvének és Alapszabályának elfogadásával.

(2). Rendes tagok esetében a tagsági viszony a kitöltött és aláírt belépési nyilatkozattal, valamint a tagdíj befizetésével létesíthető. A tagsági jogviszony keletkezéséről (tagfelvételről) az elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. (3). Pártoló tagság a belépési nyilatkozat kitöltésével, és az egyesület részére támogatás felajánlásával létesíthető. A felajánlás mértéke lehetőség és tetszés szerint, de legalább évente a tagdíj összege.

  1. § Tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik:

(1). A tag halálával. Az örökös, akinek a törzskönyvbe bejegyzett tenyészállat a tulajdonába kerül, a hagyatékban szereplő tenyészállat átvételét követő fél éven belül az Elnökhöz intézett írásos nyilatkozatban kérheti jogfolytonosság alapján a tagsági viszony saját személyére történő nyilvántartásba vételét a tagsági viszony létesítésére vonatkozó egyéb feltételek egyidejű teljesítésével.

(2). Önkéntes kilépés esetén. A tagsági viszony a rendes felmondás szabályai szerint, az Elnökhöz intézett, írásbeli nyilatkozattal megszüntethető.

(3). Bírói ítélettel a közügyektől való eltiltás esetén.

(4). Az egyesület megszűnésével. Ebben az esetben a tagot a megszűnt Egyesület tehermentes vagyonából a tagsági viszonya alatt törzskönyvi ellenőrzésben tartott állatai átlag számának éves átlaga szerinti arányos rész illeti.

(5). Alapos okból történő kizárás esetén.

Alapos oknak minősül, ha a tag:

  • Tudatosan hamis adatokat közöl, vagy felhívás és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés ellenére egyáltalán nem szolgáltat adatokat.
  • Súlyosan vét az alapszabály, vagy a tenyésztési szabályzat ellen.
  • Tagsági jogaival visszaélve önmagának jogtalan előnyt szerez, illetve másoknak tudatosan kárt okoz.
  • A tagdíj és egyéb, az egyesület felé fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésével két havi (60 napos) késedelembe esik, majd ezt követően legalább 8 napos határidőt is tartalmazó, írásbeli felszólításra  sem egyenlíti ki azokat, vagy egyéb módon veszélyezteti az egyesület céljának megvalósítását.
  • Az egyesület hírnevét magatartásával, cselekedeteivel tudatosan rontja, a nála született kölyköket és kutyákat nem a tenyésztési szabályzatnak megfelelően tartja, tenyészti, különös tekintettel a kölykök kereskedőnek történő eladására.

A kizárást az ok részletes feltüntetésével bármely tag írásban az Elnöknél kezdeményezheti, aki az ügyet kivizsgálja, ha szükséges, szakértők bevonásával véleményezteti, és az Elnökség elé terjeszti (első fokon eljáró fegyelmi szerv). A tag a kizárás ellen 30 napon belül fellebbezhet, amely ügyben a Közgyűlés (másodfokú fegyelmi szerv) dönt, a soron következő Közgyűlésen, napirendi pontba meghirdetettek szerint. Az érintett tagnak az eljárás során biztosítani kell a védekezés lehetőségét. A fegyelmi eljárás részletes lefolytatását a Közgyűlés által elfogadott fegyelmi szabályzat tartalmazza. A fegyelmi szabályzat elfogadásáig nincs helye fegyelmi eljárás lefolytatásának.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással ellátni. A kizáró határozatot  a taggal közölni kell.

A kizárt tagok az Egyesület felé semminemű igénnyel nem léphetnek fel, a Törzskönyvbe felvett kutyái nyilvántartása megszűnik. A kizárás nem érinti az Egyesületnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg egyéb, az Egyesület felé fennálló tartozás kiegyenlítésére vonatkozó követelését. A kizárás 1-3 évig terjedhet az eset súlyossága alapján, amit az Elnökség állapít meg. A kizárt tag esetében az Egyesületbe történő újbóli belépéséről a Közgyűlés dönt. Amennyiben a tag a Közgyűlés döntését magára nézve sérelmesnek tartja, úgy a jogvita elbírálása ügyében az Etv rendelkezéseinek figyelembevételével bírósághoz fordulhat.

  1. § A tagok jogai:

A tagokat azonos jogok illetik meg. A pártoló és tiszteletbeli tagokra az Alapszabály, illetve Közgyűlési határozat eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

A tag jogosult:

(1). Az Egyesület valamennyi rendezvényét díjtalanul látogatni.

(2). Az Egyesület ülésein észrevételezési, indítványozási, és szavazati joggal részt venni, felvetéseire érdemi választ kell kapnia.

(3). A jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén az Egyesület bármely tagja bármely tisztségre megválasztható, ill. bármely feladattal megbízható.

(4). A Közgyűlés határozatainak megfelelően élni az Egyesület által biztosított kedvezményekkel és lehetőségekkel.

(5). A pártoló és tiszteletbeli tagok nem választhatóak és nem rendelkeznek szavazati joggal, a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

  1. § A tagok kötelezettségei:

(1). Az alapszabály, a tenyésztési szabályzat, egyéb szabályzatok és a mindenkori közgyűlések által elfogadott rendelkezések betartása.

(2). Rendes tag: minden év március 31. napjáig előre a Közgyűlés által meghatározott mértékű, esedékes tagdíj rendszeres befizetése.

(3). Pártoló tag: minden év március 31. napjáig előre a vállalt összegű támogatás befizetése.

III. Az egyesület szervezete

  1. § A Közgyűlés

Az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

A tagok jogaikat a Közgyűlésen közvetlen módon, személyesen gyakorolják. A Közgyűlés az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(1). Az Egyesület alapszabályának, fegyelmi szabályzatának elfogadása, valamint azok módosítása. A tenyésztési szabályzat és tenyészvizsga szabályzat elfogadása, módosítása.

(2). Az Egyesület céljának és tevékenységének meghatározása.

(3). Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása.

A tisztségviselő visszahívásra akkor van lehetőség, ha a tisztségviselő:

– a tevékenység ellátására alkalmatlanná válik,

– a hozzá intézett, megfelelő határidőt is biztosító, írásbeli felhívásban foglaltak ellenére sem látja el vállalt kötelezettségeit.

(4). A tagdíjak és egyéb anyagi természetű tehervállalások megállapítása, a költségvetés elfogadása, meghatározása.

(5). Az Egyesület megszűnésének elhatározása, más szervezethez csatlakozás, átalakulás kimondása és döntés az Egyesület vagyonáról.

(6). Döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

(7). Eljár másodfokon a fegyelmi ügyekben.

  1. § A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint 50 %-át képviselő szavazásra jogosult tag jelen van. A határozatképességet minden szavazás előtt vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

A Közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell

  1. a) az Egyesület nevét és székhelyét;
  2. b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintettel határozatképtelen, akkor az eredeti időpontot követő negyed órával később megismételt közgyűlés az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban a létszámra tekintet nélkül határozatképesnek tekintendő. A közgyűlési meghívóban a határozatképtelenség esetén bekövetkező, fentiek szerinti tényre fel kell hívni a tagok figyelmét. A közgyűlésre szóló meghívót annak tervezett időpontját megelőző 15 nappal korábban ki kell küldeni a tagok részére postai úton, vagy elektronikus levél formájában.

  1. § A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén ismételt szavazás szükséges. A személyi választások titkos szavazással, szótöbbséggel történnek. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljainak módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló határozat meghozatalához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  2. § A Közgyűlést szükség szerint, de legalább  évente egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban indítványozza, valamint ha jogszabály, vagy jelen Alapszabály azt kötelezővé teszi. Különösen össze kell hívni a Közgyűlést, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, amennyiben a PTK 3.81.§ -ban foglalt okok bármelyike bekövetkezett.

A Közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlés helye általában az Egyesület székhelye, kivételes esetben a székhelytől eltérő helyre is összehívható.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a mindenkori Elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tag írja alá.

A Közgyűlés határozatait az Elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti, ezt követően a határozatokat az Egyesület minden tagjának meg kell küldeni.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

  • a Közgyűlés helyét és idejét,
  • a jelen lévő tagok nevét,
  • a meghívottként résztvevő alkalmazottak és más személyek nevét,
  • az előzetesen meghirdetett napirendet,
  • a napirendre később felvett kérdéseket,
  • az egyes napirendi kérdéseket illetően a határozatképességre vonatkozó ténymegállapításokat,
  • a levezető Elnök, szavazatszámlálók, jegyzőkönyv hitelesítő tagok nevét,
  • az egyes napirendi kérdések tárgyában elhangzott lényeges kijelentéseket és megállapításokat kivonat formájában a nyilatkozó személyek megjelölésével,
  • a meghozott határozatokat és a szavazati arányokat,
  • a jegyzőkönyvvezető nevét.

A Közgyűlésen megnyilvánuló, de egyébként kisebbségben maradt véleményt, javaslatot vagy indítványt minden esetben rögzíteni kell a Közgyűlés jegyzőkönyvében az azt képviselő küldött nevének feltüntetésével.

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell minden okirat és dokumentum egy-egy példányát (eredetiben vagy másolatban), amelyet az egyes megtárgyalt napirendi kérdések tárgyában a Közgyűlés elé beterjesztettek.

Az Egyesület az elfogadott beszámolóját a jogszabályban meghatározott módon és tartalommal közzé teszi.

Határozathozatal ülés tartása nélkül (írásbeli szavazás):

  • A Közgyűlés döntését a személyi kérdések, az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának kivételével indokolt esetben az Elnökség javaslatára írásbeli szavazással is meghozhatja. Az írásbeli szavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható szavazásra.
  • Az írásbeli szavazást az Elnök rendeli el és kezdeményezi akként, hogy a határozattervezet szövegét a szavazásra jogosult tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a tagok a tervezet kézhezvételétől számított nyolc napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.
  • Ha a tagok 10 %-a a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, az Elnök köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.
  • A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi szavazásra jogosult tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.
  • A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
  1. Tisztségviselők

13.§ A Közgyűlés az Egyesület ügyeinek intézésére tisztségviselőket választ. A választott tisztségviselők megválasztásának hatálya a megválasztás napjától számított 4 év. Újraválasztás lehetséges.

14.§ Választott tisztségviselők: az Elnök, az Elnökségi tagok.

Az Alakuló közgyűlésen megválasztott tisztségviselők:

Tóth Zoltán Géza elnök

Apostagi Imre elnökségi tag

Ambrus Éva elnökségi tag

Fázer János elnökségi tag

Mácsai Katalin Andrea elnökségi tag

Inzsöl Anett elnökségi tag

Németh Éva elnökségi tag

Az Egyesület tisztségviselőjének, testületi tagjának bármely tag megválasztható, aki a jelöltséget vállalja.

Nem választható tisztségviselővé az,

  1. a) akivel szemben büntetőeljárás van folyamatban, vagy akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
  2. b) akit valamely, az Egyesülethez kötődő foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt,
  3. c) akit az Egyesület tisztségéből visszahívott, a visszahívásról szóló határozat meghozatalát követő két éven belül,
  4. d) akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,
  5. e) akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

Összeférhetetlenségi ok áll fenn azzal szemben, aki

  1. a) az Egyesülettel megegyező, vagy ahhoz hasonló céllal működő, vagy tevékenységű társadalmi szervezetben tisztséget vállalt, kivéve, ha a közgyűlés ehhez előzetesen hozzájárult,
  2. b) megválasztásával közeli hozzátartozójával (vagy élettársával) alá-fölérendeltségi viszonyba kerülne.

Az összeférhetetlenségi szabályok megszegéséből az Egyesületet ért károkért a szabálysértő tisztségviselő kártérítési felelősséggel tartozik.

Az elnököt az Egyesület közvetlenül választja. A tisztségviselőket a tagok titkos szavazással és egyszerű szótöbbséggel választják meg. A választás lefolyásáért az e célból megválasztott kéttagú szavazatszedő és – számláló bizottság a felelős.

Amennyiben a választott tisztségviselők közül valamelyik lemond tisztségéről, úgy a Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni és a fentiek szerint az adott tisztségre új tisztségviselőt kell választani.

15.§ Az Elnök:

(1). Az Elnök képviseli az Egyesületet, személyén keresztül biztosítja az Egyesület társadalmi tekintélyét.

(2). Elnököl az Egyesület közgyűlésein.

(3). Képviseli az Egyesületet más szervek, bíróságok, hatóságok előtt.

(4). Összehívja és előkészíti az Egyesület közgyűlését.

(5). Szervezi az Egyesület rendezvényeit.

(6). Intézi az Egyesület ügyeit.

(7). Felel az Egyesület szabályszerű működéséért és gazdálkodásáért.

(8). Alkalmazza a munkavállalókat, ellátja a munkáltatói feladatokat.

(9). Elvégzi a bírósági bejegyeztetést.

16.§ Elnökség

Az Elnökség az Egyesület legfőbb ügyvezető testülete.

(1). Az Elnökség az Elnök személye mellett 6 elnökségi tagból áll.

Az Elnökség tagjai:

  • elnök
  • 6 választott elnökségi tag

(2). Az Elnökségi üléseket az Elnök hívja össze levélben, vagy elektronikus levélben, a tervezett ülés napját megelőző 15 nappal korábban. Az Elnökségi ülést az Elnök, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag vezeti le.

(3). Az Elnökség határozatképes, ha legalább 4 tag jelen van!

(4). Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, az Elnökségi ülés zárt, míg a határozatok nyilvánosak. Az elnökségi ülésen az alapító tagok tanácskozási joggal részt vehetnek.

Az Elnökségi határozat meghozatalában nem szavazhat, szavazatát a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni annak:

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(5). Az Elnökség munkarendjét saját maga határozza meg.

(6). Két Közgyűlés között az Elnökség dönt mindazon ügyekben, amelyek jogszabálynál, illetve jelen Alapszabálynál fogva nincsenek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalva.

(7). A 6.§. (5). pontja alapján eljár a fegyelmi ügyekben első fokon.

(8). Az Elnökség feladatai végrehajtásának segítésére a feladatért viselt felelőssége fenntartásával az Egyesület tagjai közül arra alkalmas személyeket megbízhat. A megbízatás adott, konkrét feladatra szól, időtartama azonos a megbízatás határidejével.

(9). Az Elnökség ellátja a tenyésztési bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat, úgy mint:

– összehangolja az egyesület tenyésztési programjának megvalósításával kapcsolatos feladatokat,

– dönt a Tenyésztési Szabályzat által hatáskörébe utalt kérdésekben,

– ellenőrzi az almokat, és

– a tenyészvizsgákon valamelyik tagja jelen van.

– előkészíti, és a közgyűlés elé terjeszti a tenyésztési- és tenyészszemle szabályzatot.

  1. Az egyesület gazdálkodása

19.§ Az Egyesület bevételeiből éves költségvetés alapján gazdálkodik.

20.§ Az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat tagjai közül megbízott, vagy az Egyesület által alkalmazott szakképzett, a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő személy, (a továbbiakban: gazdasági vezető) vagy erre jogosult szervezet végzi.

  1. § A gazdasági vezető felel:

(1). Az Egyesület vagyonának kezeléséért.

(2). A számlák, könyvviteli és pénzügyi nyilvántartások, valamint a pénzforgalom szabályszerű és szakszerű vezetéséért, intézéséért.

(3). Az Elnökkel együtt az Egyesület gazdálkodásának jogszerűségéért.

  1. Az Egyesület vagyona
  2. § Az  Egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, követelések, valamint készpénz alkotják.
  3. § Az Egyesület vagyona a következő forrásokból képződik:

(1). Tagdíjak/támogatások. A tagdíjak összegét a Közgyűlés hagyja jóvá, a tagdíj rendelkezésre bocsátásának módja az Egyesület bankszámlaszámára való befizetés/átutalás. A támogatások összegét a pártoló tagok határozzák meg figyelemmel az 5.§ (4). bekezdésében foglaltakra.

(2). Adományok. Adományozás keretében nyílik lehetőségük a tagoknak, pártoló tagoknak, valamint egyéb szervezeteknek és magánszemélyeknek, hogy a megállapított tagdíjon felüli befizetésekkel hozzájáruljanak az Egyesület tevékenységéhez, nagyobb anyagi lehetőséget biztosító vagyonalap létrehozásához.

(3). Szolgáltatások bevételei. Szolgáltatásokat az Egyesület gazdasági kalkuláció alapján végezhet. Tagjai részére kedvezményt biztosíthat.

(4). Az Egyesület gazdasági vállalkozásaiból származó nyereség jellegű bevétel.

(5). Egyéb bevételek.

  1. § Az  Egyesület vagyona csak a 3. §-ban felsorolt feladatokra használható a Közgyűlés határozata szerint.
  2. § Az Egyesület tagdíjakból és adományokból származó bevételeit – a megszűnés esetének kivételével – nem szabad a tagok között felosztani.
  3. § Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  4. §   Az Egyesület bankszámláját az Elnök nyitja meg, valamely hazai pénzintézetnél.

VII. Az egyesület képviselete, jegyzése

  1. § Az egyesületet az Elnök önállóan képviseli.
  2. § Az egyesület jegyzése oly módon történik, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy előnyomtatott neve fölé az Elnök a teljes nevét önállóan írja.

VIII. Az egyesület megszűnése

  1. § Az egyesület megszűnik, ha:

(1). Egyesület jogutód nélkül megszűnik a Ptk 3:48.§, 3:84.§ szakaszaiban meghatározott esetekben.

(2). A Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönthet az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről, egyesületekre való szétválásáról, vagy más egyesülettel való egyesüléséről.

(3). Az Egyesület megszüntetésére illetőleg megszűnésének megállapítására a törvényi rendelkezések alapján a bíróság jogosult.

(4). Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonát az Egyesület céljaival megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezet részére kell átadni. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

  1. Záró rendelkezések

32.§ Mindazon kérdésekben, melyről a jelen Alapszabály nem rendelkezik, a Civil törvény, a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületekre vonatkozó fejezetei, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok az irányadók.

33.§ Az Egyesület fölött a területileg illetékes bíróság törvényességi ellenőrzést gyakorol.

Jelen alapszabályt a módosításokkal együtt az egyesület tagjai a 2017. november 18-án megtartott közgyűlésen, a 21/2017. (11.18.) számú közgyűlési határozattal egyhangúan elfogadták.

Jelen alapszabályt a módosításokkal együtt az egyesület tagjai a 2018. április 21-én megtartott rendkívüli közgyűlésen, a 9/2018. (04.21.) számú közgyűlési határozattal egyhangúan elfogadták.

Jelen alapszabályt a módosításokkal együtt az egyesület tagjai a 2019. április 06-án megtartott közgyűlésen, a 7/2019. (04.06.) számú közgyűlési határozattal egyhangúan elfogadták.

Kelt: Székesfehérvár, 2019. április 06.